5. rész

Augusztus 31.

Fogalmam sincs mire ébredtem. De megelőztem az ébresztőt. Aztán azon kaptam magam, hogy szinte teljesen hozzásimultam Bendihez álmomban. Szerencse, hogy nem ő ébredt hamarabb. Még pár másodpercig kiélveztem a helyzetet, aztán óvatosan visszahúzódtam az én felemre. Gondolkodni kezdtem, de nem jutottam sokra, mert visszaaludtam. Arra ébredtem, hogy valaki ráz. Fanni volt.

– Ömm… reggelt. Keltsük fel a többieket mi előtt Jenny jön.

- Okéé- mondtam kicsit kómásan- vizezzük be a kezünket és rakjuk a kezünket az arcához.

- Jóó, ez haláli lesz!!- miután bevizeztük a kezünket, Fanni Vivient én addig Bendit költöttem fel. Vivien felsikoltott, Bendi meg valószínűleg ébren volt, mert le fogata a kezem. - Ajj már…- mondtam, és Ádámhoz nyomtam a vizes kezem, aki megijedt és leesett az ágyról. Ez kész ez a gyerek. Mivel most is kevés időnk volt megrohamoztuk a fürdőnk. De a fiúk gondolkodtak, és gyorsabbak voltak. Ja, igen. Nekünk haj, meg smink, meg mindenféle eltart fél óráig. Nekik meg 5 perc az egész. Jogosan előztek be. Mégsem annyira sötétek belül. Hihihi. És Úúúú mi lesz Bálinttal? Hogy csinálja meg egyedül a haját??? :OOO

Közben gyorsan átöltözünk. Én egy: Pink –fehér sort (fehér alapon pink pöttyök fekete pálmákkal), pink spagetti pántos fölső meg fehér Vans cipő és pink Vans fullcape.

Utána helycserés támadás volt, és mi rohamoztuk meg a fürdőt. Öhm. Kicsit volt bent Axe szag. – Fújj de, büdös van!- fújjolt Fanni. Mi csak helyeslően bólintottunk. Miután végeztünk (pink halvány sminket raktam fel) beraktam pár cuccot a válltáskámba. Pénz, iPhone (fülhallgatóval, hiszen a fejhallgatót nem vihetem) és üccsi. A hallban volt a gyülekező. Jenny tanárnő kétszer is megszámlálta az osztályt. Először nem jött ki. Azaz kijött. Csak volt egy felesleg. Bálint is velünk nyomult. Csak utána visszament az osztályához. Jenny tanárnő azt hitte, elraboltunk valami francianénikét. Merthogy nem nézte, hogy kit számol, csak azt tudta, mennyinek kéne lennie. Utána elindultunk a Walt Disney Stúdióba. Itt persze megint szabadjára engedtek minket. Megint ugyanúgy voltunk, mint tegnap.

- Úúú, Fanni, Vivi nézzétek azokat a Minnie Mouse füleket. Lesz egyen füleink? –kérdezetem.

- Kösz nem- monda flegmán Vivi. 

- Hát nem hinném- hárította el a kérést Fanni is.

- Ohh hát jó- mondtam és egy kicsit szomorú voltam, akkor nem lesznek füleim.

- De a WC- t ugye meg keresitek velem?

- Ahha- vágták rá. A térképet menet irányba fordítva elindultunk. Uhh, itt még a WC is gyönyörűűű. Amikor visszaértünk Bendi félrehívott.

- Líí- kezdte és gyanús volt, mert a kezét a háta mögött tartotta- ez a tied- és kihúzott egy Minnie Mouse füleket.

- Ááá, köszi, köszi, köszi-, megöleltem és adtam neki egy puszit, amibe egy kicsit bele pirult. Lehet, hogy én is, de az csak fél másodpercig tarthatott, mert összeszedtem magam. Leszedte a sapim és felrakta nekem a füleket (:. Jahh amúgy egyen sapink van csak neki fekete. ÚÚ ebben a fülekben fogok járni egész nap (: Visszamentünk a többiekhez, akik mosolyogva figyeltek minket.

- Most meg mi vann???- kérdeztem.

- Semmi- vágták rá túl gyorsan.

- Nos, akkor a mai program: Armageddon Special Effects, Rock ’n’ Roller Coaster starring Aerosmith, Moteurs… Action! Stunt Show Spectacular featuring Lightening McQueen, ezek ugye a speciális effektek és az ,,életre kelt Disney filmek’’: Animagique, Cars Quatre Roues Ralley, Crush’s Coaster, Les Tapis  Volants- Flying Carpets  Over Agrabah, Toy Soldiers Parachute Drop, Slinky Dog Zigzag Spin, RC Racer. Na, szóval ennyi a mai program. – ecseteltem a gondolataimat. - Okés lesz?

- Ja, de ha mindet el akarjuk érni, akkor, húzzunk! – fejezte ki magát ,,szépen’’ Adám. Így elindultunk. Mindent megnéztünk. Nagyon izgalmas volt. Mindenki élvezte. Az mondták, hogy jó szervező (???)  vagyok. Na, mindegy. Mivel 4 órára végeztünk és hulla éhesek voltunk úgy gondoltuk, hogy átmegyünk a Disney Village-be és beülünk a Mekizni. A mellettünk lévő asztalnál kiborítottak mindenit mi meg csak röhögtünk azon, ahogy szerencsétlenkedtek. Miután végeztünk elindultunk a kastélyba (szállodába). Jenny tanárnő ott volt és pipálta ki, hogy ki jött és ki nem. Utána kifeküdtünk a szobánkban. Az egész napos járkálástól már fájt a lábunk és a hátunk. Kicsit feküdtünk, de aztán összeszedtük magunkat és mindjárt pezsegtünk az energiától. Mivel kint nagyon meleg volt, a szobát (lakosztályt) meg nem hagyhattuk el, így eléggé untuk magunk. Szenvedtünk egy jó fél órát. Próbáltuk elfoglalni magunk. Közben bátyám átjött abban a reményben, hogy nálunk nincs nyomott hangulat.

-Megnézhetnénk a Hókefélkét! - dobta fel az ötletet Ádám.

Erre nekidobtam a párnám. És Fanni kijelentette, hogy „Hallani sem akar róla!”. De Vivi sem, meg én sem.

Mindegy, Ádám visszadobta a párnám, és azt mondta: „Akkor is!”

Na, erre már hárman vágtuk neki a párnánk. Bendivel összenéztek és kitört a párnacsata.

A fiúk püföltek minket. Engem főleg Bálint és Bendi. Mi meg őket. Fanni és Vivi főleg Ádámot. Én meg Bendit. De azért mindenki kapott bőven mindenkitől. Elvoltunk.

Később, mire lenyugodtunk, és feltakarítottunk (ez hosszú volt, pedig egyik párna sem szakadt szét) Jenny tanárnőt találtuk a szobában.

- Remélem nem hallatatok bele az unalomba. Negyed óra múlva lent a hallban gyülekező. Megyünk vacsorázni. - mondta.

Na, igen, de alig volt hely, így háromszor körbejártuk az éttermet, mire a legtúlsóbb felében megtaláltuk azt a helyet, ahol elfér az osztály. A B-sek máshova ültek. Gyorsan megkajoltunk. A gond csak az volt, hogy az étterem bejáratától annyira távol eső részben voltunk, hogy alig találtunk ki. Így megint háromszor körbejártuk az éttermet mire kitaláltunk. Mivel most kicsivel több időnk volt, mint tegnap tovább húztuk a fürdési folyamatot. Én hajat mostam és a háromnegyed barna hajfestékem lejött emiatt előjöttek a szőke hajszálaim. Mivel olyan szőke vagyok mintha festve lenne elég fura látványt mutatott a hajam. Az utolsó 5 cm barna a többi szőke. Hát király. Én voltam az utolsó a fürdési folyamatban így már mindenki aludt. Nekem nem baj legalább nem látják a hajam. Elővettem a naplóm és írtam. A végén jártam, amikor a mellettem (pontosabban azt hittem) alvó elvette a naplóm. Először szépen kértem, hogy adja vissza, de aztán máshoz kellet folyamodnom, mert ez így nem ment. Megpróbáltam kivenni a kezéből. Már az ágyon ugráltam és próbáltam visszaszerezni. Aztán kigáncsoltam és Bendi lehuppant az ágyra így visszaszereztem a naplóm és eldugtam, majd holnap megírom.

De én hülye nem számoltam a hajammal.

- Szőke vagy végén egy kis barnával?- mondta meglepetten Bendi.

- Barnára volt festve a hajam az előző suli miatt és most hajat mostam és lejött a festék csak a végén nem. És az eredeti hajszínem szőke – magyaráztam furán mivel hát, ezt tudni a kéne, mert oviban szőke voltam.

- Tényleg el is felejtettem. Akkor ezért nem ismertelek meg egy könnyen mikor a suli előtt voltunk. Amúgy megjegyezném, hogy a szőke most is jobban áll.

- Hát, köszi. És tényleg meglehet, de azért ti is sokat változtatok. De most már aludjunk. – dőltem le az ágyra és direkt nem takaróztam be, mert már így is melegem volt. Erre Bendi megfogja a derekamat és magához húz. Teljesen összesimulunk. Felé fordulok, és ezt suttogom:,,  Engedj el már így is melegem van!’’, mire visszasuttogja:,, Jó, de a derekadon hagyhatom a kezem?’’ erre csak bólintok. Nem akarok, pofátlan lenni. Egy kis töprengés idő után el is aludtam. Jó éjt again! J