7. rész

Szeptember 2. (Kedd)

Ma megyünk haza. ):

Arra ébredtem, hogy valaki megpuszil. Pont úgy, mint én tegnap este Bendit. Kinyitom a szeme és ajjajjajjajjajj! Bendi volt.

- Szia!- köszönt.

- Jó reggelt!- köszönök én is. Körbenézek, de senki nincs ébren. Ránézek a telefonomra. 5:08.

- Ilyen korán ébren vagy?- kérdezem.

- Ja

- Mindig ilyen koránként kelsz fel?

- Nem csak keddenként, futni szoktam menni. Most is szeretnék menni.

- És engem miért keltettél fel?- értetlenkedtem. Ez így nem logikus.

- Gondoltam nem jönnél el velem- e?- mindjárt logikus.

- Most?

- Ja.

- Hát jó. – felálltam és keretem egy cicanacit és egy pólót. – Pulcsi kell?

- Igen szerintem hideg van. – hideg? Hát nekem mindegy. Előkerestem egy cipzáras felsőt (nem tudom, hogy egyáltalán nekem honnan van, hiszen utálom a cipzáras felsőket). Miden cuccommal bementem a fürdőszobába és átöltöztem. Semmi smink, mert úgyis le kell zuhanyozni. Mikor kimenetem már Bendi is késszen volt. Még a futós cuccban is jól nézett ki. Kimentünk az ajtón és elmentünk a folyosó végére és behallgatóztunk a tanárhoz. Aludt. A tanár is fél 9 kor kel fel.

Lifttel lementünk és egyenesen ki a tényleg hideg levegőbe.

- Na és itt merre?- kérdezem és állok tanácstalanul.

- Gyere. - fogta meg a kezem és elindultunk, mikor kocogni kezdtünk elengedet. Egymás mellet futottunk egy bő fél órát majd visszafelé sétáltunk. Egyikünknek sem jelentett valami nagy problémát.

- Figyu…- kezdte.

- Hmm?

- Kérdezhetek valamit?- erre olyan képet vágtam, hogy ,,ezt most nem gondolod komolyan”.

- Miért kaptam puszit az este?- ajjaj. Tehát ébre volt. Basszus ezt akartam elkerülni. És magam sem tudom a választ :O.

- Megnézzelek ébren vagy-e. Mert ha alszol, akkor erre nem biztos, hogy felkelsz. - rukkoltam elő valamivel.

- Ááháá. – látszott rajta, hogy nem hiszi el. Mindegy. Azaz nem, de nem tudok mást csinálni.

- És miért kaptam puszit reggel?- ha, most én jövök!

- Felkeltselek, hogy gyere velem futni. - aha, persze.

- Akkor miért nem ráztál meg például? – na, most kifogtam rajta!

- Hát…Ööö.. mert… te is megpusziltál így én is. – nem jött össze szegénykémnek Beledadogott.

- Jól van akkor. - gondoltam ezzel a rövid mondatommal lezárjuk. Gondoltam…..

- De biztos volt valami hátsó szándéka a puszidnak Li!

- Mert neked nem Bendi?

- Lehet, hogy volt.

- És ha nekem is?

- Miért is jó az? – azt hiszem elvesztettem a fonalat.

- Most komolyan puszikon vitatkozunk? – okos kérdés.

- Ja?! – mindketten elröhögtük magunkat.

Beértünk a kastély elé.

- Köszi, a futást. – öleltem meg váratlanul. Picit meglepődött majd szorosan átölelt.

- Nincs mit. Veled bármikor!- suttogta a fülembe. Majd elengedtük egymást.

Ó-jajj mi ez az érzés? Csak nem? De ez nem lehet! Vagy de?

6. rész

Szeptember 1. (Hétfő)

Na, ma akkor megbosszulták a tegnapi ébresztésünket. Úgyhogy arra keltem, hogy valaki ül a hátamon és dobol. Egészen kellemes lett volna, ha nem teljes erőből csinálja az a valaki. Próbáltam megfordulni, de nem ment.
- Jól van, jól van – mondom hangosan és kérlelve. – ez már fáááj!
- Ezt most visszakaptátok! – jelentette ki a ,,szekáló’’. L

egördült mellém és láttam ki az. Ádám. Igen tegnap én ,,szekáltam’’ ma meg ő. Feltápászkodtam és körülnéztem. A fiúk kint voltak, felöltözve, áhá! Fogtam a ruhámat és benyitottam a fürdőszobába, de szerencsétlenségemre zárva volt.
- Én vagyok Liza, engedjetek be!- kattant a zár és Vivi engedett be. Lezuhanyoztam. Egy sötétkék farmer sortot, és egy piros, pöttyös pólót vettem fel. Egy szolid piros smiket kenetem fel magamra és a kiengedett hajamra (most már szőke végén barnával) felvettem a Minnie Mouse-os- füleimet. (:. Mondtam, hogy mindig hordani fogom, míg itt vagyunk.
- Lizi ömm… milyen a hajad? – kérdezte Fanni, de Vivit is érdekelte. Elmeséltem nekik mindent. Fel kellene fogni, de akkor meg hülyén áll a Minnie Mouse-os- fülem. Akkor így hagyom.
- Áh. Lí – kezdte Ádám- Miért festetted be a hajad? A szőke még mindig jobb. – akkor Ádinak s ledaráltam, de ekkor a lányok néztem furán így elmondtam nekik, hogy egy oviba jártam ezzel a két lököttel. A végét már olyan ,,komolysággal’’ mondtam, hogy az már nevetséges volt. Mindenki szakadt a röhögéstől. Közben Jenny tanárnő nyitott be.
- Örülök, hogy már reggel elmétekben vagytok, de jöhetnétek reggelizni. – mondta kedvesen mosolyogva. Nagyon szimpi tanárnak tűnik. Fú bezzeg általánosba, egy boszorkány volt az ofőnk, aki matekot tanított. De ez most nem érdekes.
Lementünk reggelizni. Nyami. Mindig olyan fimon. Ma cserélünk a b- sekkel. Mi megyünk a Disneyland Parkba. (:. Nézegettem a térképet. Négy része van; Fantasyland, Discoveryland, Adventureland, Frontierland. Mindenki rám nézett. Akkor nekem kell döntenem.
- Akkor legyen Frontierland és Fantasyland. Megfelel? – döntöttem.
- Nekem jó- egyezett bele Bendi. Szóval elindult a tegnapi társaság.
Voltak, amin annyit sikítottunk, hogy az csak, na, voltak, ami nagyon bébis volt. De nem bántuk egyrészt, mert irtó röhejes volt, másrészt, pedig kitudja, hogy eljutunk ide még.
Olyan 5 óra körül végeztünk is. Jenny tanárnő megint ellenőrzött minket.
- 7 kor vacsora. Itt találkozó.
Felmentünk a szobánkba. És untoztunk. Én zenét hallgattam, mint ahogy mindenki. One Direction, Florida, Jedward, Adam Lambert stb. Lementünk vacsorázni. Olyan finom volt.... Már azt hittük, hogy éhen fogunk halni. Felmentünk. Mindenki szép sorban lefürdött és elaludt. Ajj, Bendi mindig olyan közel alszik hozzám. Itt szuszog. Hmm… kipróbálok valamit. Megpuszilom. Pár perc hatásszünet, hogy ébren van e. Nincs. Megnyugodtam. Milyen lett volna már ha ébren lenne? Nem merek belegondolni. Inkább alszom. Good Night! (: